Jövő kedden, azaz február 26-án, reggel 9 órakor hallgatja meg a parlament Gazdasági Bizottsága Matolcsy Györgyöt a jegybankelnöki újrajelölés kapcsán - szúrta ki a Reuters a parlament honlapján az ülés napirendjében.
A virágzó időszakokat válságok követik, a válságban gyorsan kell cselekedni, a jegybankoknak és kormányoknak szoros, stratégiai szövetségben kell fellépniük - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Lámfalussy-konferencián hétfőn Budapesten.
Átadásra kerültek a Magyar Nemzeti Bank által alapított díjak: a Lámfalussy-díj célja, hogy elismerje azon nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, amelyek befolyással vannak a nemzetközi monetáris politikára, míg az MNB első elnökéről elnevezett Popovics-díjjal a kiemelkedő szakmai munkát nyújtó hazai és külföldi közgazdászokat díjazza a jegybank. A Lámfalussy-díjat idén Yves Mersch, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatóságának tagja kapta, a Popovics-díjat Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-és ifjúságügyért felelős államtitkára vehette át.
A tegnapi Fed-döntés újabb lendületet adott a forint erősödésének, ezzel pedig közel kilenc hónapos csúcsra kapaszkodott az euróval szemben. A szerdai menetelést azonban megállította a 315 közelében húzódó fontos technikai szint, ma pedig visszakerült az euró-forint árfolyam a 316-os szint fölé.
Nagy Márton két héttel ezelőtti, a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának küszöbön lévő szigorítását belengető nyilatkozata kisebb lavinát indított el a külföldi devizapiaci spekulánsok között. Hirtelen óriási összegben zártak külföldi befektetők a forint gyengülésére játszó, illetve nyitottak a forint erősödésére spekuláló pozíciókat, ami hozzásegítette a hazai fizetőeszközt ahhoz, hogy új több hónapos csúcsra kapaszkodjon az euróval szemben. Mutatunk egy ábrát, amiből kiderül, hogy a közelgő szigorítás hírére valósággal széttépték a forintot a spekulatív céllal befektető külföldi piaci szereplők.
Az első negyedévben, valószínűleg a március végi ülésen, várható a monetáris kondíciók első szigorítása magyar makrogazdasági elemzők szerint. Kedden a piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az alapkamatot és a kamatfolyosót is az MNB Monetáris Tanácsa, igaz a közlemény szövegében volt egy kis meglepetés:
A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntését követően kiadott közleményében továbbra is elismeri, hogy inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók az elmúlt hónapokban a mögöttes árnyomás erősödésére utalnak, a decemberi közleményhez képest azonban fontos új megállapítást nem tesz a szöveg a hazai inflációs tendenciák kapcsán. Ez talán némileg ellentmond azzal, amire Nagy Márton nyilatkozata alapján számítani lehetett, az alelnök ugyanis sokkal erősebb üzenetet közvetített a piaci szereplők irányába. Sőt, a jegybanki közlemény egy ponton nem hogy szigorított volna a kommunikációján, hanem óvatosabbá vált: a szöveg hangsúlyozza, hogy a világgazdasági növekedési kilátások romlása miatt kitolódtak a nagy jegybankok szigorítását övező várakozások, a lefelé mutató globális növekedési kockázatok pedig a külső inflációs környezetre is hatást gyakorolnak. A jegybank hozzáteszi, hogy ezeket a hazai tendenciák szempontjából értékeli, a külső inflációs folyamatok lassulására tett megjegyzés azonban arra utalhat, hogy potenciális lefelé mutató kockázatokat lát a nemzetközi folyamatokban az MNB.
A piaci szereplők várakozásával összhangban nem változtatott a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az irányadónak nevezett kamaton, továbbá a kamatfolyosó széleihez sem nyúltak a döntéshozók. A három hónapos jegybanki betét kamata ezzel továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat -0,15%, az egynapos hitel kamata 0,9% maradt. 15 órakor érkezik a döntést kísérő rövid közlemény, amelyre érdemes lesz figyelni, hiszen Nagy Márton MNB-alelnök két héttel ezelőtti nyilatkozata alapján a decemberinél is határozottabb hangnemet üthet meg a jegybank a közeledő monetáris politikai szigorítással kapcsolatban.
Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank már nem halogathatja sokáig a nagy döntést, vagyis, hogy több mint hét év óta először a monetáris szigorítás útjára lépjen. A Portfolio által megkérdezett elemzők arra számítanak, hogy a holnapi kamatdöntő ülésen még nem jelentik be a nagy fordulatot, arra legkorábban márciusban kerülhet sor. Ennek ellenére izgalmasnak ígérkezik a keddi döntés, egyrészt a jegybanki kommunikáció várható szigorodása, másrészt a kritikus szint közelében tartózkodó forintárfolyam miatt.
Nagy Márton, az MNB alelnöke egy bécsi konferencián elmondta, hogy amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását - számolt be a hírről a Reuters. Nagy szerint ez már az idei első negyedévben bekövetkezhet, de először meg akarják várni, hogy valóban sor kerül-e rá. Ez elég erős üzenet az MNB részéről, hogy hamarosan nekivágnak a monetáris politika szigorításának.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert (devizacsere-tendert) tartott hétfőn, amelyen 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A jegybank által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1987 milliárd forint marad.
A hazai infláció gyorsulása miatt tavaly egyértelművé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói kénytelen lesznek hamarosan feladni alacsony kamatok iránti elkötelezettségüket. Az elmúlt hetekben azonban olyan dolgok történtek a világon, amelyek megváltoztathatják ezt a helyzetet. Kína és az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja következtében felerősödtek a világgazdasági (és az amerikai) növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek, az eurózóna gazdasága a nagyon erős 2017-es év után gyengén muzsikált 2018-ban, ezért mind az Egyesült Államokkal, mind az euróövezettel kapcsolatban mérséklődtek a befektetői kamatemelési várakozások. Sőt, a kínai jegybank már a monetáris lazítás útjára lépett, hogy így ellensúlyozza a kereskedelmi háború negatív hatásait. Mindezek miatt megnőtt az esélye annak, hogy az MNB még tovább húzhatja kamatemelés nélkül, már ha ezt a hazai inflációs folyamatok engedik majd. A következő hetek kritikus fontosságúak lesznek abból a szempontból, hogy meddig maradhatnak még rekord alacsony szinten a hazai kamatok.
"Semmilyen meglepetés nem várható" Matolcsy György jegybankelnök újrajelölése témájában, hangsúlyozta kétszer is a csütörtöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor kormányfő. A nem igazán egyértelmű kijelentés alapján a Portfolio villám felmérésében részt vett piaci elemzők többsége arra tippelt, hogy az eddigi elnök folytatja tovább 2019. március elejétől a jegybank élén.
A hazai infláció novemberi, jelentős lassulásának, illetve a globális folyamatoknak köszönhetően egyelőre nincs lépéskényszerben a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának szigorítását illetően, ezért a holnapi kamatdöntő ülésen nem fog változtatni a kamatszinteken - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett szakértők. Arról már megoszlanak a vélemények, hogy meddig húzhatja kamatemelés nélkül az MNB: vannak, akik szerint már jövő év végén el kell kezdenie az intézménynek az irányadónak mondott kamat emelését, akadnak azonban olyanok is, akik szerint még 2020 végén is a jelenlegi, 0,9%-os szinten fog tartózkodni az alapkamat.
Mindenkit meglepett, hogy milyen erősen teljesített a magyar gazdaság a harmadik negyedévben, a szép növekedési ütem azonban nem fenntartható, ezért jövőre, illetve 2020-ban érdemi lassulásra kell felkészülni - fogalmazott Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a CIB mai sajtóeseményén. Trippon szerint a gazdaság lassulása mellett az inflációs alapfolyamatok fokozatos erősödésére kell felkészülni, ami komoly kommunikációs kihívás elé állíthatja a következő időszakban a Magyar Nemzeti Bankot.
Április óta jelentősen élénkült a külföldi befektetők forint elleni (a forint gyengülésére irányuló) spekulációja, az elmúlt hetekben azonban kisebb fordulat bontakozott ki a devizapiacokon. A hazai fizetőeszköz megítélése nagyjából szeptember közepe óta folyamatosan javul a külföldi befektetők körében, amit a forint melletti (az árfolyam erősödésére játszó) spekuláció élénkülése is jól mutat. A Magyar Nemzeti Bank által közzétett ábrán látszik, hogy a forint szeptember eleje óta látott erősödése összhangban volt a spekulatív piaci szereplők magatartásának változásával: egyelőre úgy tűnik, visszavonulót fújtak a forint ellen spekulálók, vagy legalábbis a háttérbe húzódtak.
A közepes jövedelem csapdájából nagyon nehéz kitörni, amit bizonyít, hogy ez csak néhány országnak sikerült az elmúlt években, ráadásul Magyarország számos olyan problémával néz szembe, amin sürgősen változtatni kellene, ha fel szeretnénk zárkózni a fejlett nyugati országokhoz. A magyar gazdaságot érintő csapdahelyzeteket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Növekedési Jelentése alapján mutatjuk be.
A kereskedelmi háborúnak, vagy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésének jelentős elbizonytalanító hatása van a nemzetközi kereskedelemre, de a Kína-KKE együttműködés ezt a bizonytalanságot is csökkentheti - állapította meg Ji Kang, a kínai jegybank kormányzója a 16+1 országok első mai első jegybankelnöki találkozóján tartott előadásában Budapesten. Az eseményen Matolcsy György magyar jegybankelnök, illetve Orbán Viktor magyar kormányfő is részt vett. Tavaly Budapesten rendezték meg a 16 régiós ország és Kína miniszterelnöki szintű találkozóját, ezt követte a mai esemény. A kormányfő előadásából külön cikket írtunk:
Új csúcsra, 3,7%-ra gyorsulhatott az infláció októberben a Portfolio által megkérdezett elemzők prognózisa szerint az előző havi 3,6% után. Ilyen magas áremelkedési ütemre utoljára 2013 elején volt példa. A következő hónapokban ugyan szelídülhet az infláció, ami továbbra is kicsivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3%-os célja felett, a 2-4%-os toleranciasávon belül maradhat.
Rákérdezett az Index a Magyar Nemzeti Banknál a Plotinus Holding Nyrt.-vel szemben a részvény visszavásárlási programja miatt elindított piacfelügyeleti vizsgálat hátterére. A kapott válaszokat pontokba szedve írta meg a lap pénteken.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
