A várakozásokkal összhangban a monetáris tanács az irányadónak mondott kamatot, és a kamatfolyosó széleit egyaránt változatlanul hagyta mai ülésén: a három hónapos jegybanki betét kamata továbbra is 0,9%, az egynapos betéti kamat -0,15%, az egynapos hitel kamata 0,9% marad. Egy óra múlva érkezik a jegybanki közlemény, amelyből kiderül, hogy változott-e a döntéshozók helyzetértékelése a szeptemberi üléshez képest.
Megkérdőjelezik az elemzők, hogy az MNB tegnap igazán nagy váltást hajtott volna végre a monetáris szigorítás irányába, hiszen az eszköztár átalakítása mellett az NHP Fix a növekedésösztönzés miatt inkább a lazítás irányába mutat - rajzolódik ki három, általunk alább összefoglalt londoni elemzői kommentárból. Kettő közülük aggodalmának adott hangot a 10 éves magyar forintalapú államkötvény hozam esetleges további emelkedése miatt, miután tegnap már 3 éves csúcsközelbe ért ennél a futamidőnél a hozam. További elemzői kommentárokat a Portfolio angol oldalán gyűjtöttünk össze, saját véleményünk a tegnapi bejelentésekről pedig az alábbi cikkben olvasható:
Nem változtatott az idei és jövő évre vonatkozó inflációs és növekedési előrejelzésén a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs jelentésében. A jegybank így 2018-ra továbbra is 4,4%-os GDP-növekedést, illetve 2,8%-os inflációt vár.
A Monetáris politika aktuális kérdései témával háttérbeszélgetést tart ma délután a Magyar Nemzeti Bank, amelyre a kamatdöntést követően kiadott közlemény után, fél 4-től kerül sor.
Az nem kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank holnapi kamatdöntő ülésén változatlan szinten tartja az irányadónak nevezett kamatot, annak kapcsán viszont már megosztottak a Portfolio által megkérdezett elemzők, hogy elárul-e valamit a jegybank a nem konvencionális eszköztárának kivezetésével kapcsolatban. A nemzetközi kamatkörnyezet folyamatos szigorodása miatt hamarosan lépnie kell az MNB-nek, csak az a kérdés, hogy mikor jön el a piaci szereplők által már hónapok óta várt kommunikációs fordulat.
Júliusban 3,1%-ról 3,3%-ra, új öt és fél éves csúcsra gyorsulhatott a hazai infláció, erről számolhat be holnap a KSH - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ugyan elsősorban az üzemanyagárak hajtották felfelé az árakat, a következő hónapokban a szokásosnál nagyobb figyelem övezi majd a hazai inflációs statisztikákat. Ennek oka, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a 3% feletti árindex mellett fent kell tartania hitelességét, miszerint neki van igaza az infláció jövőbeli pályájával kapcsolatban, ezért egyelőre nincs szükség a laza monetáris politikától való elmozdulásra. Annak fényében, hogy a tényleges adat meglepetést okoz-e majd, a forint árfolyamára is érdemes lesz figyelni, hiszen továbbra is jelentős spekulatív tőke várja, hogy ki kerülhet ki az MNB és a piaci szereplők párharcából győztesen.
Az átmeneti, júliusi megnyugvás ellenére még mindig nagyon nagy összegű külföldi tőke spekulál a forint további gyengülésére: április közepe és június vége között mintegy 800 milliárd forint értékű forintgyengülésre játszó pozíciót építettek ki a külföldi piaci szereplők, ami azóta sem épült le - olvasható le a Magyar Nemzeti Bank által közzétett ábrakészlet egyik grafikonjáról. Bár a forintnak sikerült júliusban elmozdulnia történelmi mélypontjától, a vele szembeni short pozíciók állományában nem látszik jelentős csökkenés, vagyis szó sincs arról, hogy a külföldi befektetők megfutamodtak volna. Ebből kifolyólag továbbra is jelentős spekulatív nyomás alatt áll a hazai fizetőeszköz.
A magyar gazdaságot úgy lehet tartósan gyorsabb növekedési pályára állítani, ha a kormány eléri a versenyképességi fordulatot és ehhez a jegybank most segítséget nyújt egy kész javaslatcsomaggal. Az MNB több kormányzati ciklusra vonatkozó elképzelése szerint a reformprogrammal végre közelednénk Ausztriához, valamint megvalósulhat a rég áhított bérfelzárkózás. Az MNB anyaga szerint nélkülözhetetlen a magyar versenyképesség javításához a magas színvonalú oktatás és modern egészségügy, valamint a hatékony államigazgatás. A Portfolio szerint a jegybank lépései segíthetnek a hazai gazdaság növekedésének fellendítésében, de érdemes megemlíteni, hogy a humán tőke fejlesztésére (oktatás, egészségügy) vonatozó korábbi próbálkozások sikertelenek voltak.
A Nordea által vizsgált 33 feltörekvő piaci deviza közül a forint a második legveszélyeztetettebb, egyedül a tajvani dollár esetében nagyobb a kockázata annak, hogy a következő fél évben komoly nyomás alá kerül az árfolyam - derül ki a bank elemzéséből. A forintot érintő fő kockázati tényezőként az erősödő hazai inflációs nyomást nevezik meg, amelyre a Magyar Nemzeti Bank egyelőre vonakodik monetáris politikájának szigorításával reagálni.
Utoljára május végén emelkedett az MNB által a kereskedelmi bankoknak deviza ellenében nyújtott forintlikviditás, azóta 1989 milliárd forinton stagnál - derül ki az MNB mai közleményéből. A mai egy hónapos devizaswap tenderen ugyanis csak a lejáró 25 milliárd forintos állománnyal azonos mértékben fogadott el új igényeket a jegybank, igaz masszívan túligényelték most is a bankok a 25 milliárd forintnyi felkínált keretet.
A 2008-as pénzügyi válság, illetve a 2010-es évek elején tomboló eurózónás adósságválság legfeszültebb hónapjait leszámítva az elmúlt 10 évben nem volt ilyen rossz hónapja a forintnak az euróval szemben, mint most júniusban. Amennyiben kéthavi elmozdulást nézünk, akkor még látványosabbá válik a hazai fizetőeszköz gyengélkedése: május elején még 313 környékén jegyezték az eurót, június végén viszont már a 330-at ostromolta az euró-forint jegyzés.
Rövid közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank a forint elmúlt napokban látott heves gyengülését követően. A jegybank szűkszavúan csak annyit mondott, hogy elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a jelenlegi helyzettel kapcsolatos álláspontját pedig már a múlt héten kiadott inflációs jelentésben ismertette.
Egy és három hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott ma a Magyar Nemzeti Bank és az két lejáraton elfogadott 25-25 milliárd forintnyi ajánlat mellet 1989 milliárd forinton maradt az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás - derül ki az MNB közleményéből.
Ma új három és fél éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben, miután az MNB friss inflációs jelentéséből is az a gondolat olvasható ki, hogy a jegybank nem tart az infláció túlzott elszállásától, emiatt pedig továbbra is elkötelezett a laza monetáris politika mellett. Az MNB-t valószínűleg az sem zavarná, ha az elkövetkező időszakban új történelmi mélypontra kerülne a forint, az elmúlt napokban látott tendencia azonban aggasztó lehet, ezért, ha nem enyhül a feltörekvő piacok irányából érkező kockázatiprémium-sokk hatása, hamarabb lépéskényszerbe kerülhet a jegybank, mint ahogy az a legutóbbi kamatdöntést követően kiadott közlemény alapján feltételezhető.
Egy, három és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az egy, három és tizenkét hónapos lejáratokon egyaránt 25 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1989 milliárd forint marad - olvasható az MNB közleményében.
Alapvetően a feltörekvő piacokat érintő kockázati prémium sokk magyarázza azt, hogy az euró árfolyama és a pénzpiaci hozamok is ingadozóvá váltak, illetve emelkedtek. Az, hogy most már a bankközi piac egészen rövid lejáratain is emelkednek kamatok, elsősorban a sztorira rárepülő spekulánsok tevékenységének az eredménye. A Monetáris Tanács, amely éppen ma ül össze dönteni a kamatokról, egyelőre kivárhat, hogy megnyugszik-e a piac. Ám ha a történet nem csak a volatilitás emelkedéséről szól, hanem tartósan magasabb kockázatúvá sorolják a Magyarországot is magába foglaló feltörekvő piaci csoportot, akkor az MNB-nek is bele kell törődnie, hogy a monetáris politikája csak viszonylagosan lesz laza, valójában azért valamelyest szigorodni fog.
A Portfolio múlt heti hitelezési konferenciája után újabb üzeneteket fogalmazott meg a Reutersnek adott ma délutáni interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miszerint az EKB szigorítása előtt az MNB sem valószínű, hogy kamatot emel, hiszen nincs oka aggódni az inflációs kilátások és a magyar ingatlanár boom miatt sem.
A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
Decemberben a novemberi 2,5%-ról 2,2%-ra lassulhatott az éves bázisú infláció Magyarországon, elsősorban az üzemanyagárakhoz köthető bázishatás miatt - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A pénteki KSH-adat ez alapján ismét megerősítheti a Magyar Nemzeti Bank döntéshozóit abban, hogy indokolt a laza monetáris politika fenntartása, hiszen továbbra sincs túlzott árnyomás a magyar gazdaságban.
Az EU-pénz nem ajándék az országnak, és nélküle is lehet működtetni a magyar gazdaságot, mert nem az a növekedés motorja - többek között ezeket hangsúlyozta az MR1-Kossuth Rádió ma reggeli adásában Orbán Viktor. A kormányfő szerint akkor is lenne gazdasági növekedés, ha nem jönne az EU-pénz, mert hozzáigazítanák a gazdaságpolitikát. A Magyar Nemzeti Bank éppen tegnap publikálta inflációs jelentését, amelyben az áll, hogy az EU-pénz "meghatározó tényező" a növekedésben és "érdemben hozzájárul" a GDP-bővüléshez, így amikor a pénzfelhasználás lassul, a beruházások és a gazdasági növekedés is lassulni fog 2019-2020-ban.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Megjelentek a hosszabbítás részletei.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
